Alacsony kibocsátású övezetek (LEZ-ek): Milyen hatással vannak a városi közlekedésre és a logisztikára?
Franciaországban a levegőben található finom részecskék évente közel 40 000 halálesetért felelősek*. Éppen ezért vált szükségessé az alacsony kibocsátású övezetek (LEZ-ek) bevezetése az egész országban.
Ezek az alacsony kibocsátású övezetek (LEZ-ek) fokozatosan átalakították a forgalmi viszonyokat a nagyvárosokban. A vállalkozások számára ezek az új szabályok a szállítások lebonyolításának és a logisztikai folyamatok szervezésének módját is megváltoztatják. Íme, amit tudnia kell az alacsony kibocsátású övezetekről és azok városi közlekedésre és logisztikára gyakorolt hatásáról.
Mi az alacsony kibocsátású övezet (LEZ)?
Az alacsony kibocsátású övezet (LEZ) egy kijelölt terület, amelyet bizonyos városokban hoztak létre a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozása érdekében. Ezt az intézkedést a 2019. évi mobilitási kerettörvény részeként vezették be, majd 2021-ben az éghajlat- és reziliencia-törvény tovább szigorította. A politika célja a levegőminőség javítása a közúti forgalomból származó kibocsátások csökkentése révén.
Általánosságban kétféle LEZ létezik:
- Alacsony kibocsátású zónák (LEZ-ek), amelyeket olyan városokban hoztak létre, ahol a szennyezési küszöbértékeket rendszeresen túllépik: ezeket a területeket „LEZ-területeknek” nevezik, ide tartozik többek között a Nagy-Párizs-i agglomeráció, a Toulouse-i agglomeráció, a Bordeaux-i agglomeráció és a Lyon-i agglomeráció.
- Minden 150 000-nél több lakosú nagyvárosi területen létrehozott alacsony kibocsátású zónák (LEZ-ek): ezeket a zónákat „figyelmeztető területeknek” nevezik.
2025. január 1-jétől az LEZ-követelmények a 150 000-nél több lakosú nagyvárosi területekre vonatkoznak, a helyi végrehajtási szabályoktól függően. Ennek következtében bizonyos Crit’Air 3, 4 és 5 besorolású járművek, valamint a besorolatlan járművek esetében korlátozások léphetnek életbe a közlekedésre vagy a parkolásra vonatkozóan ezeken a területeken.
A Crit’Air-matrica a ZFE-területen való közlekedéshez
A Crit’Air matricával a járműveket szennyezési szintjük alapján osztályozzák, és ez határozza meg, hogy egy jármű beléphet-e egy LEZ-be. Az LEZ-en belül a jármű szennyezési szintje a döntő. A Crit’Air matrica 0-tól 5-ig terjedő skálán osztályozza a járműveket:
- Crit’Air 0: elektromos vagy hidrogénmeghajtású járművek
- Crit’Air 1 és 2: újabb, alacsonyabb kibocsátású járművek
- Crit’Air 3, 4 és 5: régebbi járművek, amelyekre korlátozások vagy tilalom vonatkozik
Minden haszongépjárművet is érint a szabályozás: haszongépjárműveket, nehéz tehergépjárműveket, kiszállító járműveket és vállalati járműparkokat. Természetesen bizonyos járművek mentesülnek a szabályozás alól. Ide tartoznak a mentőjárművek, az orvosi járművek, a közüzemi járművek és a tömegközlekedési járművek.
Jó tudni: Bizonyos városokban ZFE-engedélyt lehet igényelni. Ezek az egyedi mentességek bizonyos feltételek mellett ideiglenes belépést tesznek lehetővé a ZFE-övezetekbe. A legtöbb város kínál ilyen ZFE-engedélyt, például a Strasbourg Eurometropolis, a Greater Reims és az Aix-Marseille Provence Metropolis.
A városi logisztika új valósága
A városi logisztikát – és különösen az „utolsó mérföld” szállítást – jelentősen befolyásolta a ZFE-k bevezetése. A szállítási folyamatokat át kellett alakítani az új szabályozáshoz való alkalmazkodás érdekében.
Jelenleg a kiszállításra használt járművek nagy része még nem felel meg az új szabványoknak. Ennek következtében bizonyos területekre a kiszállító járművek nehezen, vagy akár egyáltalán nem tudnak bejutni. Előfordul, hogy az útvonalakat át kell tervezni, és bizonyos területeken a kiszállítási időpontok korlátozásra kerülhetnek. A járműparkoknak emellett át kell állniuk a környezetkímélőbb járművekre.
Az alacsony kibocsátású övezetek így arra késztetik a vállalatokat, hogy fenntarthatóbb és hatékonyabb modelleket vezessenek be.
A teherszállításnak alkalmazkodnia kell
Ahhoz, hogy továbbra is szállíthassák áruikat, a szállítmányozóknak most olyan megoldásokra kell támaszkodniuk, amelyek rugalmasabbak, fenntarthatóbbak és jobban megfelelnek a városi korlátoknak. A GEODIS-nál ezt az átalakulást több, egymást kiegészítő stratégia hajtja előre.
A közúti szállítás továbbra is a logisztika gerincét képezi. Ez bonyolítja le a napi áruforgalom nagy részét. Az alacsony kibocsátású zónákban (LEZ) azonban fokozatosan átállnak az alacsony kibocsátású járművekre, például az elektromos teherautókra vagy az alternatív energiaforrásokkal hajtott járművekre. A fuvarozók emellett gondoskodnak arról is, hogy útvonalukat a lehető legjobban optimalizálják, hogy minimálisra csökkentsék a megtett kilométerek számát. Az egy- és többcsomagos expressz szállítások esetében a raklapos szállítás is alkalmazkodik a LEZ-ekhez. Különösen az „utolsó mérföld” esetében egyre gyakrabban alkalmazzák a városi központokban – amennyiben ez indokolt – a fenntartható közlekedési módokat, például a teherkerékpárokat vagy az elektromos haszongépjárműveket.
Ezen korlátozások fényében már nem elegendő egyetlen megoldás. Ezért elengedhetetlenné vált a multimodális szállítás. Ez több közlekedési mód – például a közúti, vasúti vagy tengeri szállítás – kombinálását jelenti az áruk lehető leghatékonyabb szállítása érdekében. A gyakorlatban a nagy távolságokat vonattal vagy tengeren lehet megtenni, míg az utolsó néhány kilométert közúton lehet megtenni, fenntarthatóbb közlekedési módok alkalmazásával. Ez a megközelítés hozzájárul a CO₂-kibocsátás csökkentéséhez, különösen azáltal, hogy korlátozza a közúti forgalmat és a városi központokon áthaladó nehéz tehergépjárművek számát.
A vasút szintén olyan közlekedési mód, amely kulcsfontosságú szerepet játszik ebben az átalakulásban. A vasúti árufuvarozás lehetővé teszi nagy mennyiségű áru szállítását nagy távolságokra, csökkentett szén-dioxid-lábnyommal. Különösen hatékony megoldás a közúti torlódások enyhítésére és a kibocsátás korlátozására. A nemzetközi szállítások esetében a tengeri árufuvarozás is összhangban áll az árufuvarozás fenntarthatóbb megközelítésével.
Ami a légi árufuvarozást illeti, azt akkor alkalmazzák, amikor a szállítási határidők nagyon rövidek, vagy nagy értékű árukról van szó. Bizonyos helyzetekben továbbra is elengedhetetlen, annak ellenére, hogy nagyobb környezeti hatással jár. A mai kihívás abban áll, hogy ezt a közlekedési módot jobban integráljuk a többi közlekedési móddal, hogy használatát csak a szükséges esetekre korlátozzuk.
Alacsony kibocsátású övezetek (LEZ-ek): Korlátozás, de egyben lehetőség is
Az alacsony kibocsátású övezetek (LEZ-ek) első ránézésre korlátozónak tűnhetnek. Valóban gyors – és néha költséges – változásokat igényelnek, különösen azoknak a vállalatoknak, amelyeknek le kell cserélniük járműparkjukat. Ugyanakkor ez a kezdeményezés egyben utat nyit a modernebb, tisztább és okosabb logisztika felé.
Azáltal, hogy arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy újragondolják szállítási módjaikat és logisztikai folyamataik szervezését, az alacsony kibocsátású zónák elősegítik a hatékonyabb logisztikai modellek kialakulását. Az alacsony kibocsátású járművek (teherkerékpárok, elektromos járművek stb.) fejlesztése, az útvonalak optimalizálása és a multimodális szállítás alkalmazása nemcsak a szabályozási követelmények teljesítését segíti elő, hanem javítja a hatékonyságot és csökkenti a szállítások környezeti lábnyomát is.
Az alacsony kibocsátású övezetek (LEZ-ek) ezért nem csupán korlátozásokat jelentenek a logisztikai szektor számára. Inkább elősegítik az olyan logisztikai megoldások bevezetésének felgyorsítását, amelyek rugalmasabbak, fenntarthatóbbak és jobban megfelelnek a helyi közösségek, a vállalkozások és az ügyfelek elvárásainak. A GEODIS-hoz hasonló logisztikai szolgáltatók számára az a kihívás, hogy ezeket az új szabályozási követelményeket az innováció hajtóerőivé alakítsák át, hogy egyre hatékonyabb és fenntarthatóbb szállítási megoldásokat tudjanak kínálni.
*https://www.atmo-france.org/article/chiffres-cles