Áru
A szállítmány alatt bármilyen kereskedelmi rakományt értünk, legyen az nyersanyag vagy készáru, amelyet tömegesen szállítanak légi, tengeri, közúti, vasúti úton vagy ezek kombinációjával. A szállítási szerződés értelmében a feladó fizet a fuvarozónak vagy a szállítmányozónak azért, hogy az árut a kiindulási helyről a rendeltetési helyre szállítsa.
A szállítmányozás alapvető fontosságú a globális kereskedelemben. Magában foglalja a teljes konténeres (FCL), a részrakományos (LTL) szállításokat, a darabáru-szállítmányokat, a projektáru-szállítmányokat és az expressz raklapokat. Minden szállítmányra az Incoterms® szabályok vonatkoznak, amelyek meghatározzák a kockázatok és a költségek elosztását az eladó és a vevő között. A hajóraklevél vagy a légi fuvarlevél egyaránt szolgál tulajdonjogi okmányként és átvételi elismervényként.
A legfontosabb költségtényezők közé tartozik a távolság, a számlázható súly/térfogat, az üzemanyag-pótdíjak, a kezelési követelmények (pl. hőmérséklet-szabályozás, veszélyes áruk), a vámok és a járulékos díjak (pl. demurrage és detention). Az IoT-érzékelőknek és a szállítói API-knak köszönhetően, amelyek szinkronizálódnak a szállításirányítási rendszerekkel (TMS), a láthatóság a mérföldkő-frissítésekről az élő ETA-előrejelzésekre váltott. A szén-dioxid-kibocsátás jelentése ma már szabványos, a szállítmányozók a Scope 3 célok teljesítése érdekében gramm/tonna-kilométerben kifejezett CO₂-kibocsátási mutatókat kérnek.
Hogyan zajlik a napi szállítmánykezelés?
A szállítmányokat egy speciális globális szállítmányozási struktúra kezeli, amely egy kiterjedt nemzetközi hálózaton keresztül koordinálja a háztól házig tartó légi, tengeri, közúti és vasúti megoldásokat. A saját légi hálózatok biztosítják a szállítási kapacitást az olyan főbb kereskedelmi útvonalak között, mint Ázsia, Európa és Amerika, míg a hosszú távú fuvarozói megállapodások segítik a tengeri szállítási kapacitással kapcsolatos kockázatok csökkentését.
A multimodális mérnöki megközelítés integrálja a vasúti, uszályos és rövid távú tengeri megoldásokat, hogy jelentősen csökkentse a CO₂-kibocsátást, amely néha akár 70%-kal is alacsonyabb lehet a hagyományos közúti szállításhoz képest. Például bizonyos európai vasúti folyosók lényegesen alacsonyabb kibocsátást generálnak, mint az azonos útvonalú közúti útvonalak.
A digitális platformok valós idejű nyomonkövetési adatokat nyújtanak, integrálódnak az ügyfelek ERP-rendszereibe, és a várakozási idők előrejelzésével előre látják a lehetséges késéseket, lehetővé téve a proaktív megoldást, mielőtt a szolgáltatási színvonal romlana. A fenntarthatósági eszközök, például a szén-dioxid-kalkulátorok, lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy alacsonyabb kibocsátású útvonalakat válasszanak, miközben megőrzik a szükséges szállítási időket és a szolgáltatás teljesítményét.
GYIK
Mi a különbség a teherszállítás és a csomagszállítás között?
A csomagok súlya általában nem haladja meg a 70 kg-ot, és hub-and-spoke típusú futárhálózatokon keresztül szállítják őket. Ezzel szemben a súly- vagy méretkorlátot meghaladó rakományt raklapra, konténerbe vagy más módon összevonják. Ezért a rakományra a tarifák alapján kiszámított árak vonatkoznak, nem pedig az átalánydíjas csomagárak.
Hogyan számítják ki a teherszállítási díjakat?
A fuvarozók kilogrammonkénti vagy konténerenkénti alapdíjjal indulnak, amelyhez hozzáadják az üzemanyag-, csúcsidőszaki, biztonsági és torlódási pótdíjakat. A méretarányos súly szabályai az alacsony sűrűségű rakományokra vonatkoznak, míg a kapacitás korlátozottsága esetén spot felárak lépnek életbe.
Melyik szállítási mód a leggyorsabb és melyik a legfenntarthatóbb?
Bár a légi árufuvarozás biztosítja a legrövidebb szállítási időt (1–3 nap interkontinentális utakon), CO₂-kibocsátása a legmagasabb. A tengeri árufuvarozás lassú (20–40 nap háztól házig), de tonnakilométerenként négy-ötször tisztább. A vasút és közút kombinációja egyensúlyt biztosít a sebesség és a kibocsátás között, ezért a GEODIS gyakran ajánlja ezt az európai útvonalakon.